Ebben az írásban egy általános ismertető lesz a liberalizmusról, melyet csoportunk résztémákban fog kifejteni a leírásban is megadott országokban. Az ez után következő írásokban szeretnék vinni a történetiségbe egy fogalmi magyarázatot is az egyes korokra vonatkozva, hiszen a liberalizmus nem mindig jelentette azt, amit ma 2017-ben. Az információ átadása mellett a tévhiteket is szeretnénk eloszlatni, hiszen a 19. században ez a politikai eszme máshogy nézett ki. 
Egyik eszme és intézmény sem időtálló, minden átmegy egyfajta torzuláson, illetve változáson a történelem folyamán több-kevesebb idő alatt.
                                                                                                                                  

A liberalizmus, mint politikai eszem a 18. században jelent meg, de más összefüggésben már John Locke és Montesquieu is említi. Maga a liberalizmus történetileg a piacgazdaság, a kapitalizmus kialakulásához, a magántulajdon jog elismeréséhez és különböző szellemi áramaltokhoz kötődik. Az amerikai és francia forradalom után szorosan kapcsolódott az alkotmányosság gondolatához. Olyan dolgok nyertek kifejezést, mint pl. az egyéni szabadság, köz- és magánszféra szétválasztása stb. 
A klasszikus liberalizmus emberei olyan korokban és országokban éltek, ahol az egyes vállalkozásoknak nem voltak földrajzi akadályai és nem voltak olyan társadalmi tényezők, melyek a piac pozitív irányba tendáló működésébe beavatkoztak volna. 
A klasszikus liberalizmus képviselői a demokrácia kiterjedése előtt éltek és úgy is gondolták, hogy ezek elkerülhetetlenül konfliktusba kerülnek egymással. A 19. századra megváltozott társadalmi helyzetváltozás eredményeképp a liberalizmus és demokrácia kapcsolatát tompítani kellett. Ekkor jelent meg a szociálliberalizmus (akkori néven: új liberalizmus), mely az eredeti gyökerekre akart visszatérni és az 1970-es évekig meghatározó irányzat maradt. 

Az 1989-es fordulat után Közép-Európa egyik legnagyobb hatású eszméje lett a liberalizmus, ugyanis itt voltak napirenden a hagyományos liberális témák (mint például a jogállamiság, privatizáció és kapitalista átalakulás, alkotmányos demokrácia). A pártpolitikában azonban mindezekkel együtt is háttérbe szorultak s ez a rendszerváltást követő éveknek a politikai tematikájának változását jelzi. 

Forrás: Bevezetés a politológiába (Szerk. Egedy Gergely), Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 2013.