A francia Alkotmányozó nemzetgyűlés 1789. augusztus 26.-án fogadta el ezen nyilatkozatot, mely a 1791-es Francia Alkotmány alapját jelentette. Megfogalmazása az amerikai függetlenségi háború alatt már bátorságával  kitűnt, La Fayette márki nevéhez fűződik.

A francia okmányhoz sok hasonló született a században. Ilyen volt az angol Bill of rights azaz a Jogok nyilatkozata, melyben az alkotmányos monarchia alapjait teszik le Nagy-Britanniában. De sok közös pontot mutat a Thomas Jefferson által fogalmazott Függetlenségi Nyilatkozattal valamint a szintén amerikai Virginiai Jogok Nyilatkozatával, melyet George Masonhoz köthetünk ezek adhatták az alap ötletet La Fayette-nek is.  1791-ben az amerikai Jogok Törvénye is megjelent, mely szintén hasonló szellemben készült. Az okirat főbb pontjai  nem kizárólag a francia harmadik rend jogainak kiterjesztésére vonatkoztak hanem az egész emberiség számára szerették volna biztosítani.

A nyilatkozat főbb pontjai a felvilágosodás filozófusaihoz köthetőek, mint Rousseau és Montesquieu. Megtalálhatjuk tartalmában a hatalmi ágak szétválasztásának elvét valamint az emberrel született természetes jogok biztosítását is. Az okmány központba az egyént, a népszuverenitást  helyezi . Kimondja, hogy minden ember egyenlő ezáltal azonos jogok és kötelezettségek illetnek meg mindenkit társadalmi helyzettől függetlenül, esélyegyenlőséget biztosít. Az emberi szabadság határának a közjót szabták meg, mások jogainak tiszteletben tartását.  Ugyanakkor mindenkinek biztosították az alapvető szabadság jogokat, ezek a következők: tulajdonhoz (de a köztulajdon tiszteletben tartása mellett), boldogsághoz, szabadsághoz való jog, szabad véleményhez való jog ebből következik a szólás és sajtó szabadság is, ide tartozik továbbá a vallásszabadság .
Az ancien régime alatt a hatalom legitimáló ereje az isteni kegyelem volt, ezt a népre cserélték fel. A hatalom forrása immár nem Isten volt, hanem a népakarat. Az nyilatkozat megszűntette a rendi vagyis születésalapú társadalmat, azzal, hogy eltörölte a nemesség és az egyháziak külön jogait és mentességeit. Bevezette a közteherviselést és az igazságszolgáltatást is megreformálta.  Megtörtént az ártatlanság vélelmének megfogalmazása ez azt is magával vonta, hogy a az eddigi gyakorlattal ellentétben a gyanúsítottat már kezelték automatikusan bűnösnek ezáltal a vele szembeni kínzásokat, durvaságot is betiltották. Eltörölték az ex post facto büntetőjogot, a visszamenőleges büntetés gyakorlatát.  Megjelent a nyilvánosság előtti felelősség fogalma.

A nyilatkozat ugyanakkor a nők jogaival és a rabszolgaság kérdésével nem foglalkozott.

Számos későbbi nemzetközi okirat vett át belőle pontokat, gondolatokat. Többek között az 1958 októberében megszületett francia alkotmány amely máig érvényben van Franciaországban, amely becikkelyezte számos pontját az Emberi és polgár jogok nyilatkozatának.

A nyilatkozat szövege magyarra fordítva:

http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/228.htm (2017.05.14.)

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata-ENSZ

A  második világháború borzalmait követően az Egyesült Nemzetek Szövetsége jónak látta egy olyan nyilatkozat kiadását, mely az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához hasonlóan összefoglalja az emberek alapvető  jogait nemzetétől függetlenül.

Így 1948 december 10.-én megszületett Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata. 1950-től ezt a napot az emberi jogok napjának nyilvánították.

Megfogalmazói: a kanadai jogász John Peters Humprey, Eleanor Roosevelt amerikai first lady, a francia bíró René Cassin, Charles Malik libanoni diplomata valamint a kínai professzor P.C. Chang.
Ezen okirat egy bevezetőből és 30 cikkelyből áll. Tartalmazza az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat. Ezek minden emberre vonatkoznak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.

Ez nem törvény tehát az emberi és polgárjogi nyilatkozathoz hasonlóan ez sem kötelez ugyanakkor a politikai nyomás gyakorlásra alkalmas.

Összehasonlítva a francia nyilatkozattal benne vannak a életet, szabadságot, biztonságot biztosító jogok de ezek kibővülnek művelődéshez, kulturális élethez való joggal 1948-ban. Az ENSZ nyilatkozat is véd a kínzás, embertelen bánásmód elől akárcsak az 1789-es. A vallásszabadság kibővül a gondolat és lelkiismeret szabadságával. Mindkét nyilatkozat magába foglalja a vélemény és annak kifejezésének szabadságát.

Az ENSZ fogalakozik a rabszolgaság kérdésével is, melyet természetesen tilt és a nők egyenjogúságát is biztosítja.

Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata a Guinness rekordok könyvébe is, mint a legtöbb nyelvre lefordított mű összesen 337 nyelv.

A két nyilatkozatot összehasonlítva arra a következtetésre juthatunk, hogy az Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1789-ben egy úgy rendszer megteremtéséhez vezetett ekkorra jelentőséggel ugyan nem bír az ENSZ okirat mégis az sokkal több liberális szemléletű bővítést tartalmazz.

A nyilatkozat teljes szövege:

http://www.ohchr.org/EN/UDHR/Documents/UDHR_Translations/hng.pdf (2017.05.14.)ű

Felhasznált irodalom:

Rubicon Történelmi Magazin:

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1789_augusztus_26_az_emberi_es_polgari_jogok_nyilatkozatanak_elfogadasa/ (2017.05.14)

Múlt-kor történelmi portál:

http://mult-kor.hu/20140826_225_eve_szuletett_az_emberi_es_polgari_jogok_nyilatkozata (2017.05.14.)

Vincent Robert Johnson: The Declaration of the Rights of Man and of Citizens of 1789, the Reign of Terror, and the Revolutionary Tribunal of Paris