Kossuth Lajos az 1849-es vereség után támogatók után nézett a világon, hogy a magyar szabadságot támogassák az ő vezetésével. Az Oszmán Birodalomból útja Angliába vezetett, ahol sok beszédet tartott, de az angol külpolitikára nem tudott hatást gyakorolni. Ezért útját az Amerikai Egyesült Államokba folytatta, ahová 1851. december 4-én érkezett meg.

Bejárta 7 hónapnyi tartózkodása alatt az Egyesült Államok összes nagyvárosát és mindenhol beszédet tartott. Az utcák amerre járt magyar és amerikai lobogókkal voltak feldíszítve a politikus érkezésére.

Amerikában egy fontos politikai csoportosulás nagyon várta Kossuth érkezését, ugyanis tőle azt várták, hogy beszédjeiben nyíltan az ő pártjukat fogja majd támogatni. Ők voltak az abolicionisták, akik célja a rabszolgaság felszámolása volt az Egyesült Államok teljes területén. Kossuth, hogy ne veszítse el egyik tábor támogatását se, nem állt egyik oldalra sem az amerikai vitában, amivel kivívta maga ellen az abolicionista mozgalom lejárató kampányát.

A kampány végül részleges sikert el és megtépázta a magyar kormányzó hírnevét, de így is megjelent egy útját dicsőítő könyv 1852-ben New Yorkban, amiben a könyv írója Kossuthot előre látóbb és igazságosabb embernek nevezte , mint az amerikai alapító atyákat, mert Kossuth eltörölte a rabszolgaságot Magyarországon 1848-ban (amerikai diskurzusban a jobbágyságot, mint rabszolgaság fogták föl), addig az alapító atyák úgy mondták ki minden ember egyenlőségét 1776-ban, hogy az országban egy millió rabszolga élt. A könyv megjelenésekor Kossuth még az Egyesült Államokban tartózkodott, de titokban hamis papírokkal elhagyta az államokat 1852. július 14-én.

Kossuth személye nemcsak a hazai magyarság körében, hanem az Amerikában élő magyarok körében is rendkívül pozitív volt a 19. század végén, de kivált képen halála után, ugyanis 1902-ben a Clevelandban élő magyar diaszpóra 60 ezer dollárt gyűjtött össze egy Kossuth Lajos szoborra.